| Cím | Szerző | Oldalszám | Kieg.adatok | Megjegyzés | Tárgyszavak |
|---|
| Nekünk ilyen sors adatott : Csoóri Sándor | | 5. p. | | | |
| A vers háttere | Ágh István | 52 p. | | | |
| Ameddig temetetlen holtak lesznek... : Nagy Gáspár | | 81 p. | | | |
| "Vérzik az ősz vörös levelekkel" : Buda Ferenc | | 108. p. | | | |
| "A legkegyetlenebb napokban ott voltam, ahol a fegyverek ropogtak" : Sánta Ferenc | | 127. p. | | | |
| Aggodalom és gyónás : Cseres Tibor | | 149. p. | | | |
| A szabadság rgyik lehetősége : Duba Gyula | | 165. p. | | | |
| Rémálmok a Securitate árnyékában : Gálfalvi György | | 174. p. | | | |
| "Egyszer csak a tíz ujjam el kezd kopogni az írógépen" | Határ Győző | 196. p. | | | |
| Test és lélek : Faludy György | | 222. p. | | | |
| Feketeség a fény körül : Csorba Győző | | 246. p. | | | |
| A megsebzettség mint erkölcsi erő : Kalász Márton | | 254. p. | | | |
| "Mesterséges hold vagyok" : L. Simon László | | 271. p. | | | |
| "Olyan csendesen jársz, mint a halál" : Szilágyi Domnonkosról Nagy Mária | | 301. p. | | | |
| Szilágyi Domnonkos, a metafizikus költő : Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával | | 312. p. | | | |
| Az idő lakatja : Lászlóffy Aladár | | 332. p. | | | |
| Az élni akarás ösztöne : Orbán Ottó | | 338. p. | | | |
| "A festészet is egy nyelv, melyet érteni kell" : Kornis Dezső | | 343. p. | | | |
| Mozdulattöredék és fény : Sulyok Gabriella | | 363. p. | | | |
| Vannak még könnyeim : Szabó Sándor | | 367. p. | | | |
| "A hangszín a lelket is tükrözi" : Rost Andrea | | 374. p. | | | |
| Vállalja az életét - akár a halál árán is : Szüle Tamás | | 394. p. | | | |
| A "boldog" szegénység szorításában : Faragó Laura | | 406. p. | | | |
| A boldogság dimnziói : Petrás Mária | | 416. p. | | | |
| Ködöböcz Gábor beszélgetése Szakolczay Lajossal ; Felparcellázható-e a comberdő? : Élet és művészet labirintusában | | 439. p. | | | |