Analitikák

Cím	Szerző	Oldalszám	Kieg.adatok	Megjegyzés	Tárgyszavak
Az írásbeliség előtt		p. 17.
Az ókori keleti kultúra		p. 18.
Mezopotámia		p. 18.
Egyiptom		p. 19-20.
India		p. 21.
Kína		p. 22.
Az ókori görögök nevelése		p. 23.
Az archaikus kor		p. 23-24.
Spárta		p. 25.
Athén		p. 26-27.
Hellénisztikus nevelés		p. 28-29.
Elméletek a nevelésről		p. 30-35.
Róma		p. 36.
Nevelés a hellénizmus előtt		p. 36-37.
Római nevelés a hellénzimus korában		p. 37-39.
Quintilianus		p. 40.
A korai keresztény nevelés		p. 41.
A műveltség új tartalma		p. 41.
A korai keresztény művelődés		p. 42.
A gyermekszemlélet változása		p. 43-47.
Középkor		p. 48-
Klerikus nevelés		p. 48.
Kolostori iskolák		p. 49.
A műveltség új rendszere		p. 50.
Plébániai iskolák		p. 51.
Káptalani iskolák		p. 52.
Középkori egyetemek		p. 53-54.
Világi nevelés		p. 55.
Lovagok nevelése		p. 55.
Városi iskolák		p. 56-58.
Gyermekszemlélet a középkorban		p. 59-61.
Reneszánsz és humanizmus		p. 62-
Új világkép kialakulása		p. 62.
A humanisták embereszménye		p. 62-64.
A reneszánsz főúri nevelés		p. 65.
Guarino da Verona		p. 65.
Vittorino da Feltre		p. 66-67.
Humanista gondolatok a nevelésről		p. 68.
Rotterdami Erasmus		p. 68-69.
Juan Luis Vivés		p. 70-71.
Francois Rabelais		p. 72-74.
Michel de Montaigne		p. 74.
A humanisták iskolakritikája		p. 75.
A reneszánsz gyermekképe		p. 76.
Az iskolák új tananyaga		p. 77-78.
Reformáció és ellenreformáció		p. 79-
Luther		p. 79-80.
Melanchton		p. 81.
Az ellenreformáció pedagógiája		p. 82.
Új szervezetek és iskolatípusok		p. 82-88.
Katolikus leánynevelés		p. 89-91.
Az átmenet évszázada		p. 92-
Johannes Amos Comenius		p. 92-93.			Comenius
Az ember rendeltetése		p. 94.
Az oktatás szerepe az ember életében		p. 94-95.
Az élet iskolái		p. 96-97.
Sárospataki évek		p. 98.
Változások a gyermekkor megítélésében		p. 99-100.
A korai felvilágosodás		p. 101.
A protestantizmus és a gyermek		p. 101-102.
John Locke		p. 103-107.			Locke, John
A felvilágosodás diadala		p. 108-
Jean-Jacques Rousseau		p. 108.			Rousseau, Jean-Jacques
A gyermek felfedezése		p. 109.
A negatív nevelés		p. 110-111.
Életkori szakaszok		p. 112-115.
Rousseau hatása		p. 116.
Helvetius		p. 117.
A német felvilágosodás és az iskolaügy		p. 118.
A tanítóképzés		p. 119-120.
A filantropisták mozgalma		p. 121-123.
A neohumanizmus		p. 124.
Pestalozzi		p. 125.
Tanulóévek		p. 126.
Neuhof		p. 126.
Egy remete esti órája		p. 127.
Lénárd és Gertrúd		p. 128.
Az ember erkölcsi fejlődése		p. 129.
A stansi kísérlet		p. 130-131.
Burgdorf		p. 132.
Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit?		p. 133.
Yverdon		p. 133-135.
A német filozófiai pedagógia		p. 136-
Kant		p. 136.			Kant, Immanuel
Az ember kiteljesedése		p. 137.
Fizikai és praktikus nevelés		p. 137-138.
Fichte		p. 139.
Az abszolút Én		p. 140.
Gondolatai a nevelésről		p. 140.
Hegel		p. 141-142.
Schleiermacher		p. 143-144.
Fröbel		p. 145.
Herbart		p. 146.
A filozófiai alapok		p. 147.
A lélektani háttér		p. 148.
A nevelés tudománya		p. 149.
A XIX. század új nevelési törekvései		p. 155-
A társadalmi-gazdasági fejlődés főbb jellemzői		p. 155.
A család szerepének és nevelési gyakorlatának változásai		p. 156.
A polgári család mint a magánélet színpadának fontos szereplője		p. 157-159.
Szülők és gyermekek : a gyermekkor és a családi nevelés változásai		p. 160-162.
A század tömegmozgalmainak hatása		p. 163.
Keresztény szociális és népnevelési törekvések		p. 163.
Don Bosco pedagógiája		p. 164.			Don Bosco
Adolf Kolping		p. 165.			Kolping
Wichern és a Rauhes Haus		p. 165.
A munkásmozgalom hatása		p. 166.
A szociális gondoskodás inzézményes formáinak kialakulása		p. 167.
A modern európai közoktatási rendszerek létrejötte		p. 168-169.
Anglia		p. 170.
Német nyelvterületek		p. 171-172.
Franciaország		p. 173-174.
A pedagógiai gondolkodás alakulása		p. 175-
A pozitivizmus hatása		p. 175.
August Comte		p. 176-177.			Comte, Auguste
Herbert Spencer		p. 178-179.
Alexander Bain pedagógiai rendszere		p. 180.
Az evolucionizmus és a materializmus		p. 181-183.
A pedagógia önálló tudománnyá válása és fejlődése		p. 184.
Trapp - korai empirikus pedagógiai törekvések		p. 184.
Milde - a vallásos szemléletű tudományos pedagógia megteremtője		p. 185-186.
A herbartiánus pedagógia kibontakozása és térhódítása		p. 187-190.
Az iskolaügy és a pedagógia a XX. század első felében		p. 191-
A fejlődés általános jellemzői a századforduló táján		p. 191-192.
A bírálat hangja : kultúrakritika és az életfilozófia hatása		p. 193.
A pesszimizmus pedagógiája - Schopenhauer		p. 193.			Schopenhauer, Arthur
Friedrich Nietzsche kultúrakritikája		p. 194-196.			Nietzsche, Friedrich
"Élet" és "cselekvés" Bergson filozófiájában		p. 197.			Bergson, Henri
A korszak új emancipációs törekvései		p. 198-200.
A család, a gyermekfelfogás és -nevelés új elemei		p. 201-202.
Új pedagógiai és pszichológiai törekvések		p. 203.
A pragmatizmus nevelésfelfogása		p. 204.
William James					James, William
Dewey pedagógiája		p. 205-207.			Dewey, John
A gyermektanulmány		p. 208-209.
A kísérleti pedagógia		p. 209.
Edouard Claparéde és a funkcionális nevelés		p. 211-213.
A reformpedagógia kialakulása és fejlődése az első világháborúig		p. 214-
Ellen Key radikális neveléskritikája		p. 214.
A művészetpedagógiai irányzat		p. 215.
A rajzoktatás reformja		p. 216.
Az irodalomtanítás reformja		p. 217.
Zene, tánc, gimnasztika		p. 217.
A "new school", a reformpedagógia első iskolamodellje		p. 218-219.
Természettudományos, biológiai-antropológiai koncepciók		p. 220.
Maria Montessori pedagógiája		p. 220-221.
Ovide Decroly pedagógiája		p. 222-223.
Adolphe Ferriére - a reformmozgalom szervezője		p. 224.
Georg Kerschensteiner és a munkaiskola		p. 224-226.
A reformpedagógia fejlődésének második szakasza		p. 227-
A Waldorf-pedagógia		p. 228-230.
Freinet és a modern iskola		p. 231-232.
Orosz-szovjet reformtörekvések		p. 233-237.
Amerikai reformpedagógiai törekvések		p. 238.
Helen Parkhurst és a Dalton-plan		p. 239.
A Winnetka-plan		p. 239.
A Progresszív Nevelési Társaság		p. 240.
Peter Petersen és a Jena-plan		p. 241-243.
A harmincas évek főbb fejlődési tendenciái		p. 244-245.
Az elméleti pedagógia főbb irányzatai		p. 246-
W. Diltehey, a szellemtudományos irányzat megalapozója		p. 247-248.
Spranger kultúrfilozófiai és pedagógiai koncepciója		p. 249-250.
A kultúrpedagógia főbb áramlatai és sajátos vonásai		p. 251-252.
A neokantianizmus		p. 253.
Paul Natorp		p. 253-255.
Az értékelméleti idealizmu		p. 256.
Az értékelméleti idealizmus		p. 256.
A szociálpedagógiai törekvések és irányzatok		p. 257.
A szociológiai szemléletmód kiteljesedése		p. 257-265.
A behaviorizmus		p. 265.
Az alaklélektan		p. 266.
A pszichoanalízis		p. 267-268.
A mélylélektani iskolák		p. 269.
A korszerű fejlődéslélektan kialakulása		p. 270-271.
A pedagógiai lélektan megszületése		p. 272.
Foerster morálpedagógiája		p. 273.
Az amerikai szociológiai irányzatok hatása		p. 273-275.
G. Herbert Mead		p. 276-277.
Talcott Parsons		p. 278-281.
Iskolaügy és pedagógia a XX. század második felében		p. 282-
A korszak általános fejlődési tendenciái		p. 282-284.
A család és gyermekkor változásai		p. 285-290.
Az oktatásügy fejlődésének főbb tendenciái		p. 291-294.
Nevelés az új évezred küszöbén		p. 295-300.
A MAGYAR ISKOLA EZER ÉVE		p. 301-
Középkor és humanizmus		p. 301-
A magyar iskola első évszázada		p. 301-304.
A klerikus és világi nevelés kiszélesedése		p. 305-309.
A humanizmus hatása		p. 310-316.
A reformáció-ellenreformáció pedagógiai törekvései		p. 317-320.
Újkor		p. 321-
Új iskolarendszer kialakulása		p. 321-325.
XVIII. századi pedagógiai reformok		p. 326-337.
A modern magyar nevelés elmélete és gyakorlata		p. 338-
Újító törekvések a XVIII-XIX. század fordulóján		p. 338.
Tessedik Sámuel szarvasi iskolája		p. 338-339.
A II. Ratio Educationis		p. 340-341.
A XIX. század első fele		p. 342.
Óvodák, népoktatás		p. 342-345.
Közép- és felsőoktatás		p. 346.
A polgári forradalom és az oktatásügy		p. 347-348.
Forradalom után, kiegyezés előtt		p. 349.
Elemi iskolák		p. 349-350.
Középiskolák		p. 351.
A pesti egyetem		p. 352.
A dualizmus kora		p. 353.
A népoktatási törvény		p. 354-355.
A népoktatás alakulása 1868-tól 1918-ig		p. 256-258.
Középiskolák		p. 359-361.
Felsőoktatás, tanárképzés		p. 362-365.
Felsőoktatás, tanárképzés		p. 262-365.
Iskolaügy a forradalmak idején		p. 366.
Oktatásügy és pedagógia 1919-1945 között		p. 367.
A húszas évek		p. 368-375.
A harmincas-negyvenes évek		p. 377-380.
Reformpedagógiai irányzatok Magyarországon		p. 381-389.
A budapesti egyetem pedagógiai professzorainak munkássága		p. 389.
Lubrich Ágost pedagógiája		p. 389.
Kármán Mór pedagógiája		p. 390.
Fináczy Ernő pedagógiája		p. 391-392.
Weszely Ödön pedagógiája		p. 393.
Prohászka Lajos pedagógiája		p. 394.
A kolozsvári-szegedi egyetem pedagógiaprofesszorai		p. 395.
Felméri Lajos		p. 396.
Schneller István		p. 397.
Imre Sándor		p. 398.
A debereceni egyetem pedagógiaprofesszorai		p. 399.
Mitrovics Gyula pedagógiája		p. 399-401.
Karácsony Sándor pedagógiája		p. 401-402.
A XX. század második fele		p. 403-
Közoktatás-politikai irányzatok 1945 és 1948 között		p. 403-408.
Szocialista iskolaügy és pedagógia		p. 409-433.
Rendszerek változása		p. 434-440.