Analitikák

Cím	Szerző	Oldalszám	Kieg.adatok	Megjegyzés	Tárgyszavak
A reformpedagógia kialakulásának neveléstörténeti háttere		p. 7-
A radikális neveléskritika tárgya "lélekgyilkolás az iskolában"		p. 7-8.
Nietzsche kultúrkritikája		p. 9.
Korszerűtlen elmélkedések a kultúráról		p. 10-11.
Henri Bergson: Az "élet" és "cselekvés" filozófiája		p. 12-13.
Az új nevelésfelfogás forrása: Rousseau pedagógiája		p. 14-15.			Rousseau, Jean-Jacques
Tolsztoj kísérlete a "szabad nevelés" megvalósítására		p. 16-17.
A kritika tárgya: Herbart pedagógiája		p. 18.
Herbart hatása		p. 19-20.
A korszak tömegmozgalmainak hatása		p. 21.
Robert Owen gyári iskolája		p. 22-23.
A munkásmozgalmak pedagógiai törekvései		p. 24.
A nőmozgalom hatása		p. 25.
A korszak ifjúsági és gyermekmozgalmai		p. 26.
Spencer pedagógiája		p. 27-29.
A századvég új pedagógiai-pszichológiai törekvései		p. 30.
A pragmatizmus nevelésfelfogása		p. 30-34.
A gyermektanulmány		p. 35-42.
A reformpedagógia fejlődésének első szakasza (1889-1918 )		p. 43-
A New School, az első iskolamodell		p. 43.
Az intézetek pedagógiai rendje		p. 44-47.
"Szabad levegős" és erdei iskolák		p. 48.
A művészetpedagógiai irányzat		p. 49.
Pedagógiai alapelveik		p. 50.
Fontosabb törekvéseik		p. 50-51.
A természettudományos-biológiai antropológiai koncepciók		p. 52.
Maria Montessori pedagógiája		p. 53-61.
Ovide Decroly pedagógiája		p. 62-64.
A munkaiskola		p. 65.
Kerschensteiner munkaiskolája		p. 66-67.
A genfi Rousseau Intézet pedagógiája		p. 68.
Az intézet jelentősebb személyiségei		p. 69-70.
A korszerű pedagógusképzésért		p. 71.
Az intézet kísérleti iskolája: A Kicsinyek Háza		p. 72-74.
Ferriere - a mozgalom szervezője		p. 75.
Az "école active"		p. 76-77.
A reformpedagógia fejlődésének második szakasza (1918-1945 )		p. 78-
A reformpedagógiai világmozgalom kialakulása		p. 78-79.
A közösségi iskolakoncepciók létrejötte		p. 80.
A Waldorf-pedagógia		p. 81.
Az alapító - Rudolf Steiner munkássága		p. 81-82.
A koncepció antropológiai alapjai		p. 83-84.
A Waldorf-iskolák sajátosságai		p. 85-86.
Freinet pedagógiája		p. 87.
A Modern iskola		p. 87.
Freinet módszerének kialakulása		p. 88-89.
A koncepció alapvető jegyei		p. 90-91.
Az amerikai reformpedagógia jelentősebb iskolamodelljei		p. 92.
Parkhurst és a Dalton Plan		p. 92.
A Winnetka Plan pedagógiai alapelvei		p. 93.
A projekt-módszer		p. 94.
Neill "Summerhill" kísérlete az antiautoriter nevelés megvalósítására		p. 95-96.
Petersen zárószintézise: A Jena Plan-iskola		p. 97.
Peter Petersen munkássága és a Jena Plan		p. 97.
A Jéna-terv iskola, nevelő hatású munka- és életközösség		p. 99-100.
A reformpedagógia fejlődése az egyes országokban		p. 101.
Anglia		p. 101-103.
Az Egyesült Államok		p. 104-106.
Ausztrália		p. 107.
Japán		p. 108-109.
Frankofon országok		p. 110.
Németország		p. 111-112.
Olaszország		p. 113-114.
Svájc		p. 115-116.
Hollandia		p. 117.
Skandináv országok		p. 118-119.
Oroszország - a Szovjetunió		p. 120-123.
Lengyelország		p. 124.
A reformpedagógia kibonatkozása és fejlődése hazánkban		p. 125.
Nagy László pedagógiája		p. 126-127.
Az Új Iskola		p. 128-129.
További reformiskolai törekvések		p. 130.
A Waldorf-pedagógia Magyarországon		p. 131.
Kenyeres Elemér pedagógiai munkássága		p. 132-134.
A Családi Iskola pedagógiája		p. 135-136.
A harmincas évek főbb fejlődési tendenciái		p. 137-140.
A reformpedagógia fejlődésének harmaidk szakasza (1945-1989 )		p. 141-
A hetvenes évek "ellenreformja" - az alternatív iskolák megjelenése		p. 143.
Az amerikai iskolakritika főbb elemei		p. 143-146.
Az alternatív iskolamozgalom Európában		p. 147-148.
A reformpedagógia reneszánsza a nyolcvanas években		p. 149-150.
A reformpedagógia legújabb fejlődési tendenciái		p. 151.
Montessori-pedagógia		p. 151.
Dalton Plan		p. 151.
Waldorf-pedagógia		p. 151.
Freinet-iskolák		p. 152.
Jena Plan-iskolák		p. 152-153.
Irodalom		p. 154-158.
Nemzetközi és nemzeti reformpedagógiai és alternatív iskolai szervezetek, kutatóhelyek címjegyzéke		p. 159-167.